Útinapó

8 napos izraeli körutazás

 

1. nap – Érkezés a Szent Földre

A “Szent Földre utazás” magában hordozza a vallási hovatartozástól független alázatot, az ateisták számára a kíváncsisággal kevert misztikumot. Az útleírások így kezdõdnek: “Jeruzsálem az egyetlen helye a világnak, ahol egy négyzetkilométeren belül három vallás képviselteti magát: a keresztény, a muzulmán és a izraeli” – nos, ezen vallások békés együttlétét volt szerencsém megtapasztalni.

Nem kell “templomküszöb-koptatónak” lenni, hogy egyszer az ember életében igényét érezze ennek a csodának a közelségére. Mert az. Csak sejtettem, de várakozásomat felülmúlta az élmény.
Talán, mert elég alázattal készültem az útra (a fentebb említett küszöböt nem koptatom), a legnagyobb szerencse kísért minden felé.

Közel-Kelet és a Földközi-tenger

Közel-Kelet és a Földközi-tenger

Tel-aviv reptér

A Tel-avivi reptér

A hotel Jeruzsálemben

Megérkezésünket kellemes fogadtatás kísérte, a szokásos welcome drink sok mosollyal. Bõséges és választékos menüsor a vacsoránál, ezt a jó szokást a készségesen vendégszeretõ kiszolgálással mindvégig sikerült megtartani. Mégis eme szálloda legnagyobb erénye a fekvése. Jeruzsálem leghíresebb panorámája. Tágas, szép parkolójából az a látkép tárult elénk, amiért valamennyi turistacsoportot idehoznak, majd vad fotózás után továbbállnak. Számukra néhány percnyi rácsodálkozás az, ami a szálloda vendégei részére sokkal több ennél. Nagybetûs élmény, meghitt pillanatokkal.

Vacsora után elüldögélni a zsidó temetõben tett séta után és hallgatni a csendet, ekkor az idõ megáll egy kicsit. Vagy a kora reggeli órák magányát átérezni a hegy lába alatt elterülõ Jeruzsálem felett, mindez a felkelõ nappal… azóta is hiányzik.

Nem gyõzöm hangsúlyozni, nem kell vallásosnak lenni, hogy megérintse az embert valami, ami árad ebbõl a hangulatból, tiszteletben tartva egy más nép vallási szokásait, ill. annak mélységét.

Útban Jeruzsálem felé

Útban Jeruzsálem felé

 Alkony Jeruzsálem felett

Alkony Jeruzsálem felett

Kis történelem:

“A Siratófal (másnéven Nyugati Fal) a második templom idejébõl (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta.
Salamon templomát Nagy Heródes megbízásából átépítették, akinek neve örökre összeforrt a betlehemi gyermekgyilkossággal. A Biblia szerint Heródes elrendelte, hogy minden fiúcsecsemõt öljenek meg Betlehemben, mert hírt kapott egy gyermek születésérõl, akibõl idõvel a zsidók királya lesz. A heródesi templom i. sz. 70-ig állt fenn, amikor a rómaiak – egy zsidó felkelést követõen – földig rombolták.

Napjainkra Heródes templomából mindössze a nyugati fal maradt meg, amely a zsidók számára a földkerekség legszentebb helye. Közismertebb neve – Siratófal – a zsidók ama szokásából ered, hogy a szent fal elõtt imádkozva siratják számûzött hittestvéreik sorsát és a templom lerombolását. A buzgó imádkozók egy része könyörgésekkel telerótt papírlapot csúsztat a fal hasadékaiba, azaz a szent templomba, abban a hitben, hogy esdeklõ szavaik egyenesen Istenhez szállnak.

A Siratófal a jeruzsálemi óváros vallásiemlék-együttesének, a Templom-hegynek a része. Szent hellyé azért vált, mert közel esik a Templom-hegyi Szentélyek Szentélyéhez, a zsidó vallás legszentebb helyéhez. A Siratófal jelenleg a zsidó vallásgyakorlás számára hozzáférhetõ legszentebb hely, mivel egyrészt magára a Temp lom-hegyre való belépést a legtöbb rabbi tiltja, másrészt a hegy palesztin felügyelet alatt áll, amely ugyan zsidók belépését nem tiltja, a nem muszlim vallásos megnyilvánulást azonban igen.

Miután a muszlimok megfosztották a zsidókat a szent sziklától, szükségük volt egy másik szent helyre hitük gyakorlásához. Az Óváros nyugati részében álló masszív falat választották erre a célra, amelyet azóta Siratófalnak hívnak. A hagyomány szerint hatalmas alapkövei Salamon templomából valók, valójában azonban Heródes helyreállított és kibõvített templomából származnak.

A Siratófalnál készült fotók gyakran sötét ruhás, hászid zsidó férfiakat mutatnak, pedig a valóságban az egész világból érkeznek ide zsidó és nem zsidó nõk és férfiak egyaránt. Az egyetlen feltétel, hogy a férfiak nem léphetnek fedetlen fõvel a Falhoz, és a nemeket az ortodox zsidó elõírások szerint elkülönítik egymástól.

Facebooktwittergoogle_plusmail
2. nap – Jeruzsálem

Jeruzsálem

Jeruzsálem szent város és bibliai helyszín. Óvárosát 90 millió dollárból újították fel. Főbb látványossága: A Getsemani templom az Olajfák hegyén, Mária sírja, az Elszenderülés temploma, a Zsidó negyed, a Rozárium, mellette Izarel jelképe, a Menora.

Maga a város három részre tagolható:

1. Az Óváros a keresztény -, muzulmán -, és zsidó negyeddel. A bibliai helyszínek nagy része itt található.
2. Kelet-Jeruzsálem – a muzulmán rész.
3. Nyugat Jeruzsálem – a modern városrész.

Az Óváros szívében magasodik Jeruzsálem leghíresebb épülete a Sziklamecset. Nevét az ott látható hatalmas szikláról kapta, ami a várost szentté tette. Ez a sziklakõ volt egykor a muszlim zarándoklatok legfõbb célja, e szikla köré épült a legrégebbi iszlám szentély, a Sziklamecset. A jeruzsálemi panoráma aranykupolás látványossága. A Sziklamecset iszlám fennhatóság alatt áll, az iszlám négy csodája közül a harmadik (Mekka, Medina, Damaszkusz).

A hétágú gyertyatartó valamennyi ága bibliai jelkép, bibliai történetek féldombormûveivel díszítve. Szokás szerint a családok kihelyezik az ablakokba, ezzel a családi életet és békességet szimbolizálják.

A Nyugati Fal, más néven Siratófal a zsidóság legszentebb helye. A Siratófal mögött a város fölé magasodik a Templom hegy, a keresztény biblia szerint itt tette próbára az úr Ábrahámot fia feláldozásával. Az iszlám vallás szerint Mohamed itt szállt a Mennybe. A Siratófal mellett az aranykupolás Szikladóm csillog a verõfényfenyben, jobbra pedig az újabb ásatások húzódnak a Szemétkapuig. Jeruzsálemben mindig feltárnak valamit, ami vitát képez a vallási felekezetek között, mivel valamennyi magáénak véli tudni.

A Siratófal impozáns méretû kõépítmény, 15 m magas, 1900 éves, Heródes király idejébõl. A “Sirató” név onnan ered, hogy az emberek ide jöttek megsiratni lerombolt templomukat.

A férfiakat és nõket elkülönítik egy térelválasztó fallal, mindenki a saját neme szerint közelítheti meg a Falat. A sok érintéstõl a mészkõ sima és fényes, a sok kívánságpapír tarka folt a falon, követve a hasadékokat. A kihullott cetliket söpörni lehet a földön, de a sok zarándoknak, turistának ez ad hitet kívánsága teljesüléséhez. Természetesen én is kívántam.

Reggel Jeruzsálem felett

Reggel Jeruzsálem felett

 Jeruzsálem városfala

Jeruzsálem városfala

Az Óváros

Az Óvárosban – amelyet az ezredfordulón 90 millió dollárból újítottak fel – található többek között a Zsidó negyed, a Muszlim negyed, a Keresztény negyed és az Örmény negyed.

A Zsidó negyed

A Zsidó negyed az Óváros délkeleti részén található. Már a 8. század óta a jól rendezett utcák jellemzik. A negyedben pici üzletek, zsinagógák, kávézók sorakoznak. Ideális a pihenésre.

A Zsidó temetõ

A zsidó temetõ a világ legrégibb, máig használatban lévõ temetõje: a zsidók több mint 2000 éve temetkeznek az Olajfák hegyére.

A keresztények és zsidók úgy tartják, hogy a Messiás az Olajfák hegyére érkezik vissza, hogy feltámassza a halottakat, ezért keresett temetkezési hely.

Sok politikus, neves ember, híresség temetkezik ide, pl. Oskar Shindlernek is itt van a sírja.

Getsemani templom

Körutazásom elsõ temploma a Getsemani kertben lévõ Nemzetek Temloma (vagy Minden Nemzet Temploma, de nevezik egyszerûen Getsemani Templomnak is) volt. Az elsõ benyomások hatottak rám a legmélyebben, ez lehet az oka, hogy leginkább ez a templom érintett meg, a legkedvesebb lett számomra.

A Getsemani kert az Olajfák hegyének egy alacsonyabb lejtõjén fekszik. A 830 m magas Olajfák hegye a Kidron-völgyön túl fekszik, Kelet felõl Jeruzsálemre néz. A kert volt az a hely, ahol Jézus sok idõt töltött tanítványaival. Itt tartózkodott elfogatásának éjszakáján is, és a monda szerint az olajfák egyikére akasztotta fel magát Júdás, az áruló.

A Getsemáni kertrõl nem tudnak a történészek részleteket. Feltételezhetõ, hogy több hektáron terült el, kõfallal volt körbevéve, az évszázados olajfák szabálytalan rendben állhattak benne, a lejtõs terepet talán néhol kõtámfalak törték meg.

Templomok a Via Dolorosan

Templomok a Via Dolorosan

Temető az Olajfák hegyén

Temető az Olajfák hegyén

Európai összefogásból:

A templom születésérõl: 1922-ben 17 európai nemzet elhatározta, hogy a kertben templomot épít, hálaadásként, hogy véget ért a világháború. Innen a Nemzetek Temploma elnevezés is. A templomot az Agónia bazilikájaként is említik.Az oltár elõtt az agónia sziklája, ahol a hagyomány szerint Jézus utoljára imádkozott elfogatása elõtt.

Magyar vonatkozásban:

A mozaikon arany háttér elõtt az imádkozó Jézus látható (Muzsinszki Nagy Endre alkotása) a jobb alsó sarokban a magyar koronás címer.

A templom ablakait nem üveg, hanem sejtelmesen áttetszõ alabástrom borítja, így örök félhomály uralkodik odabenn.

Mária sírja 

Az Olajfák Hegyén látható Szûz Mária sírja, aki egyes feltevések szerint, Jeruzsálemben halt meg. A sírhoz a Gethsemane kertbõl három tucat lépcsõn jutunk le. Az 5. századi kápolnában helyezték el Mária és férje, József maradványait. A jelenkori templomot a keresztesek építették egy bizánci bazilika helyén, mely Szûz Mária feltételezett sírját és mennybemenetelének helyét jelzi. Jelenleg a templom görög-keleti keresztény és örmény kézben van.

Facebooktwittergoogle_plusmail
3. nap – Jeruzsálem, Betlehem;

A Via Dolorosa, más néven a Fájdalmak útja Jézus menetelése a kereszttel a Golgotára. Tizennégy stáció örökíti meg, ebbõl kilencet az evangélium tart számon, ötöt pedig a hagyomány. Míg az elõzõek az úton találhatók, az utolsó öt stáció a Szent Sír Bazilikában van.

Az út kb.800 m hosszú. Sajnos a 2000 év építészete javarészt befedte az eredeti utat és köveket, csak helyenként bukkanhat fel. Annak, aki ezen az úton szent áhítatra vágyik, igencsak el kell vonatkoztatnia a jelenlegi állapottól, ugyanis a stációk mélyen beépülnek a bazárok, üzletek, utcai árusok, büfék sokaságába.

Menora, Izrael jelképe

Menora, Izrael jelképe

Olajfák hegye

Olajfák hegye

A tizennégy stáció

Elsõ Stáció: Templombelsõ, ami a helyet jelöli, ahol Pilátus halálra ítélte Jézust. A padlózatot eredeti kövek is borítják, ami azért ritka különlegesség, mert az eredeti utat javarészt befedte a több, mint 2000 év építészete.

Második Stáció: A képen jól látszik a következõ templom kupolájának díszítése, ami jelképezi a történetet: Jézus fejére töviskoronát tesznek.

Harmadik Stáció: A harmadik stáció Jézus elsõ elestének állít emléket.

Negyedik Stáció: Az örmény templom mutatja azt a helyet, ahol Jézus találkozik anyjával.

Ötödik Stáció: A czirénei Simont kényszerítik a kereszt cipelésére.

Hatodik Stáció: Veronika letörli Jézus arcáról a verejtéket.

Hetedik Stáció: Jézus másodszor roskad le. A ferences kápolnában elhelyezett római oszlop jelzi ezt a helyet, közvetlenül a városkapu elhagyása után. A hagyomány szerint a halálos ítélet e helyen volt kifüggesztve, innen ered a hely keresztény neve: az Ítélet Kapuja.

Nyolcadik Stáció: Jézus megvigasztalja az asszonyokat: “Ne értem sírjatok, hanem Jeruzsálemért”. Ezt a stációt egy, a görög kolostor falán látható latin kereszt jelzi.

Kilencedik Stáció: Jézus harmadszor is összeroskad, ezt egy római oszlop jelzi.

A következõ öt stáció a Szent – Sír Bazilikában található.

A Szent Sír Bazilika a keresztény negyed legfontosabb része. Golgota= héberül koponyát jelent.Ez az épületegyüttes valójában öt templomból áll, nehezen megkülönböztetve az örmény, görög ortodox, római katolikus és egyéb részeket. Turisták tolonganak szinte mindig a tömjénfüsttel teli félhomályban, hiszen nagy jelentõsége van valamennyi stációnak.

Tizedik Stáció: A lépcsõk a “Jézus lemeztelenítése kápolnájához” vezetnek, ez el is árulja, hogy itt fosztották meg ruhájától.

Tizenegyedik Stáció: Jézus keresztre feszítésének emlékhelye. Ennek helyszíne az 1938-ban csodálatosan újra dekorált fõszentély.

Tizenkettedik Stáció: Ez is egy szent hely. A keletiesen díszített görög oltár a Kálvária sziklán (másnéven Golgota) van, ahol Jézus keresztje állt. A sziklaágy alján repedés van, amit a Jézus halála utáni földrengés okozott. A tizenkettedik stáció Jézus halálának pillanatáról állít emléket. A turisták kívánsággertyákat gyújtanak, és megérintik a szent helyet.

Tizenharmadik Stáció: Jézust leveszik a keresztrõl, egészen pontosan Arimathia József volt. A kép a Felkenetés Szikláját mutatja, amire a halott Jézust fektették. A turisták a vásárolt kegytárgyaikkal megérintik a szent helyet.

Tizennegyedik Stáció:  A kereszténység legszentebb helye a Szent Sír, ami a Szent Sír Bazilika középpontjában található. A nagy Konstantinus korabeli bizánci maradványok fölé építették a keresztes lovagok. Mindig tömeg tolong a bejárat elõtt, alacsony nyíláson jutunk be a szûk helyiségbe, ahol a sírt márványlap fedi.

Nemzetek Temploma az Olajfák hegyén

Nemzetek Temploma az Olajfák hegyén

Dávid király sírja

Dávid király sírja

Betlehem

I.sz. 325 óta áll a Jászol téren a világ egyik legrégebben mûködõ temploma, amit Konstantin császár építtetett, majd Justinianus császár átépíttetett a VI.sz-ban.

A Születés Temploma Jézus születésének helyére épült. Bibliai, ezáltal turisztikai fontosságát tekintve hasonló jelentõséggel bír, mint a Szentsír Bazilika Jeruzsálemben. Magukénak tudja több felekezet, úgymint a görög ortodoxok, örmények, ferencesek.

A templomnak eredetileg három kapuja volt, amelybõl kettõt befalaztak. A megmaradt bejáratot is egészen leszûkítették, hogy azon a ferencesek ne tudjanak bejutni lóháton. A Születés Temploma mellett építették fel a ferences rendi szerzetesek a XIX. századi Szent Katalin templomot és annak kerengõjét. A Karácsonyi szentmise közvetítésének színhelye.

Betlehem jelenleg az elkülönített Palesztin Hatóság területén helyezkedik el, 11 km-re Jeruzsálemtõl. A templom látogatása az éppen aktuális politikai helyzet függvénye.

A kicsiny Születés barlangjába néhány sötét lépcsõfokkal egészen szûk nyílás vezet, ahol az oltár alatt a márványlapon ezüst csillag latin felirattal jelzi Jézus születésének szent helyét.

A Sion-hegy

A Sion-hegyen halt meg Mária, Jézus anyja, és itt található Dávid király sírja is A Sion hegye Dávid király óta Izrael szellemi-lelki központja.A Siratófal után Dávid király sírja a legszentebb zsidó kegyhely Izraelben.Egy alacsony kápolnában, Coenaculum temlplomában van Dávid király sírja. A síremlék kõbõl van, egy hímzett takaró fedi. A nõk és férfiak térelválasztó fallal elkülönítve látogathatják. A sír felett található az Étkezõterem, azaz az Utolsó Vacsora terme. Ez az a hely, ahol Jézus tanítványaival elfogyasztotta az Utolsó Vacsorát.

Kis történelem:

” Izrael kis nép volt, a Sion hegye pedig egy félreesõ határhegy mindaddig, amíg Isten rámutatott: itt lesz az én lakóhelyem. Az Ószövetségben százötvennégyszer szerepel a héber cijjon szó, az Újszövetség görög szövegében pedig hétszer találkozunk vele Szión néven. A név etimológiája vitatott, az egyik magyarázat szerint a jelentése kiváló, kiemelkedõ, egy másik szerint ragyogó, napos hely. A Sion kezdetben csak az Ófel dombtól és a Templomhegytõl délkeletre esõ hegyhátat jelentette, ahová Dávid városa épült. Késõbb már az Ófel is a része lett, és egy idõ után a Templom-hegyet (Mórija hegyét) is beleértették, amikor a Sionra gondoltak.”

Facebooktwittergoogle_plusmail
4. nap – Qmran, Massada, Holt-tenger, Tiberias;

A Holt – tenger partján tett látogatásom az egyik szórakoztató élményem. Más tudni, hogy a helyi adottságok miatt lebegni fog az emberi test – és más átélni. Szokatlan a fizikának eme törvényszerûsége, és ettõl mindenkinek fülig ér a szája.

Mirõl is van szó…

A Holt – tenger a Föld legalacsonyabban fekvõ pontja a maga tengerszint alatti 417 méterével. Hossza 75, szélessége 16 km. Izrael és Jordánia határvonala középen kettészeli.

Mivel a tenger lefolyástalan, a Jordán folyó vizével érkezõ sók és ásványok évezredek alatt felgyülemlettek. A folyó vize teljes egészében elpárolog, a vele érkezõ élõlények elpusztulnak, ezáltal a tengerben nincs élet, kivéve néhány mikroba fajt. A víz tízszer sósabbá vált (kb. 300 g /kg), az ásványi anyagok koncentrálttá. Ezért a só és az iszap gyógyhatása, melyet számos tudományos kutatás igazolt, nem csupán babonáról van szó. Nemcsak a virágzó luxushotelek miatt népszerû, hanem a gyógyfürdõk miatt is, amiket a gyógyulni vágyók töltenek meg.

Rossz hír…  Ötven év múlva el fog tûnni a Holt-tenger egyes környezetvédõk jóslata szerint. Mivel a vízszint évente egy méterrel csökken, a Föld legmélyebben fekvõ vízfelülete 2050-re reális számítások szerint eltûnik. Ma a tenger kiterjedése alig 50 km, míg 40 évvel ezelõtt ez a szám 80 km volt! A Holt-tenger iszapja nagyon nagy mennyiségben tartalmaz ásványi sókat, nyomelemeket, valamint találhatók benne szilárd növényi és állati eredetû anyagok.

Qumran – Nemzeti Park

A Holt-tenger felett 100m-rel található Qumran. Mirõl nevezetes ez a kis település?

1945-ben itt találták meg a Holt – tengeri tekercseket, Kr.e. 150 körül az esszénusok központja volt, azé a vallási szektáé, akik a tekercseket írták.

Massadáról kilátás a környező hegyekre

Massadáról kilátás a környező hegyekre

Kilátás a Holt-tengerre Heródes várából

Kilátás a Holt-tengerre Heródes várából

Netanya

Netanya a Földközi – tenger partján, Tel-Aviv és Haifa között, az elõbbitõl 30 km-re, Jeruzsálemõl 95 km-re fekszik. Vasúton is, de szép és új útjain is könnyen megközelíthetõ.

Netanya – “A Földközi – tenger gyémántja” Mivel érdemelte ki ezt a címet ez a nem túl nagy, de annál kellemesebb üdülõhely?Központi fekvésének köszönhetõen Netanya ideális kiindulópont az ország felfedezésére, ez sikerének az elsõ számú oka. Ehhez társul még a pazar tengerpart, ami 11 km hosszú, csodálatosan tiszta és sekély, fehér homokpartjával vonzza a turistákat. A szállodasorok, éttermek, szórakozóhelyek széles skálájával találkozhatunk, a vendéglátás magas fokán.

Netanya két fontos kereskedelmi árunak: a gyémántcsiszolásnak és a citrusféléknek a központja. A várost 1929-ben alapították a citrusligetek közé, majd a gyémántüzletet a belga és holland zsidók hozták ide. A Herzl Boulevardon a Netanya Gyémánt Központ nyújt bepillantást a gyémántok világába, a bányászattól kezdve a csiszolásig. A megvásároltható gyémántválaszték bódító, ám borsos áron!

Netanyai strand

Csodálatosan fehér, vastag homokszõnyeg, ápolt, karbantartott, tiszta tengerpart. Látni, hogy “mindent a turistákért”. Ezt még a víz is tudja. Kristálytiszta ugyanis. Méterekre látni minden egyes homokredõt a víz alatt, nagyon lassan mélyülõ. Így akár a csecsemõk is vígan élvezhetik. A napernyõk, nyugágyak bérelhetõk, akinek a puha homok nem teszi meg. A parton árnyékot adó hatalmas ernyõ alatt kondigépek, ha valakinek két úszás közé kis fitnessz-program beiktatására támad kedve. Ha ehhez járul a kánikula, teljes a siker (azaz fogyókúra). Lenyûgözött az igényessége a modern vonalúra tervezett lábmosóknak, amint elhagyni készül a vendég a homokot. A szállodasort a vízparttól néhány tíz-húsz méteres magasság választja el, hogyan lehet lejutni? Vagy a gyors, modren lifttel, vagy a lépcsõlabirintussal, kicsit odébb. Minden új, modern és tiszta.

Késõ délutánra csendesedik el a part. Aki a vizek szerelmese, annak nem kell bemutatni az érzést, ahogy jönnek monoton egymásutániságukban a hullámok. Olyan ez, mint a repülõgép ablakából a felhõk: mindegyik más és más, a természet végtelen rögtönzése. Esély sincs megfogni valamennyit, idõvel feladtam a fotózásukat. Reménytelen. Nézni kell és élvezni a Földközi-tenger gigászi mivoltát, ahogy az emberhez méltóságteljesen odasimogatja önmagát, bár elõtte a méteres tarajos hullámmal indul, de aztán elcsendesül.

A naplemente percekig tart csupán, a Nap nevû csillagunk pillanatok alatt a látóhatár mögé bukik. Rövid romantika.

Holt-tengeri strand

Holt-tengeri strand

Vacsorához terítve

Vacsorához terítve

MASSADA – a legmegindítóbb történelmi hely

Amikor arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy melyik volt a legkedvesebb hely számomra a körutazás sok – sok állomása közül, Massadát választom. Már az utazás elõtt is keresgéltem róla infókat és láttam (arról a kevés netes fotóról), hogy nagy élmény lesz. Mindenkire más – más helyszín van nagyobb hatással, hiszen nem vagyunk egyformák. Nekem kevés volt a fenn töltött néhány óra, azt hiszem, magamban bejárnám újra az erõdítményt, legszívesebben minden megfognék, megsimogatnék, és még néhány száz képpel többet készítenék. A panorámával nem lehet betelni. Heródes tudott élni, azt hiszem minden erénye (és hibája) mellett nagy hedonista lehetett!.

Kis történelem:

A tömegtragédia

A Holt tenger nyugati partjától kb. négy kilométerre, a júdeai pusztában emelkedik Massada. Kr.e. a II. században már állt itt egy erõd, majd Heródes i.sz. 40-ben állított fel egyet ugyanitt, ami bevehetetlen rejtekhelyül szolgált. Késõbb, 66-ban 964 zelóta elfoglalta a várat, de a rómaiak vissza akarták szerezni a hegy ellenõrzését, ezért 10000 római katona 9 táborhellyel körbezárta a hegyet, ezzel elzárva a külvilágtól a fennlakókat. Mivel Heródes anno hatalmas víztárolókat és gabonaraktárakat építetett, így három évig tudták tartani magukat a zelóták. Végül a rómaiak rámpát építettek a hegy falán, de mielõtt elérték volna a zelótákat, azok önkezükkel vetettek véget az életüknek. Minden férfi legyilkolta a családját, majd önmagával végzett, végül tizen maradtak. Sorsolás után egyikünk leölte mind a kilencet, végül önmagával is végzett. A zelóták történetét Flavius Josephus írta meg.

A zsidók Massadát kegyhelynek tartják, mivel itt következett be történelmük egyik legdrámaibb harca, a rabszolgaságból a halálba menekülõ katonák története. Massada gyakran a katonai eskütételek színhelye.

A drótkötélpálya az egyik lehetõség feljutni az erõdbe, ez a kényelmes megoldás, alig néhány perc az út. Gyalogosan vagy a Kígyóösvény választható, vagy a Bettery, a rómaiak rámpája – ezeket az utakat hajnali fél 5-kor kinyitják, hogy napfelkeltére felérjenek a turisták.

A Heródes erõdítményt csak 1960-as években tárták fel. A palotában gyönyörû mozaikokat sikerült a felszínre hozni, amelyek szõlõ és gránátalma mintázatúak. Csodálatos fürdõket is találtak Heródes korából, komoly vízvezetékrendszert és például remek szaunákat építetett ki Heródes. Sajnos az uralkodó betegesen félt mindentõl és mindenkitõl, a feleségét is ezért gyilkoltatta meg.

Facebooktwittergoogle_plusmail
5. nap – Nazaret, Kapernaum, Tagbha, Tiberias;

A Genezáreti tó Jeruzsálemtől 157-km-re fekszik, felszíne 120 m-rel van a tengerszint alatt. A tavat nevezik Galileai, Genezáreti vagy Kinneret tónak is. A keresztények számára kiemelten fontos helyszín, Jézus prédikációinak és nyolc csodatételének helye.

Itt hangzott el a híres Hegyi beszéd (Máté 5:1,8:1), a Hattin szarvainak is nevezett Boldog mondások-hegyén, a Genezáreti-tó északi partján. Nyolc boldogság ablaka – nyolc boldogság mondásával, latinul beírva. A monda szerint a helyszín Jézus kedvelt helye volt prédikálásra. Ennek többek között a hely akusztikája is lehetett az oka, hiszen a hegy vonulata egy római-kori amfiteátrumhoz hasonlítható, és a mögötte lévõ tó vize felerõsítette a hangot. Így optimális volt a hely nagy tömegek elõtti hangzatos beszédhez.

A Galilee-tó északi végében fekszik Kapernaum ókori város, ahol Jézus sokat prédikált. A monda szerint elkísérte tanítványa, Péter is, aki itt lakott.

Genezáreti tó

Genezáreti tó

Hegyi beszéd temploma

Hegyi beszéd temploma

Chapharnaum

A Chapharnaum (Kapernaum) két fõ látványossága a csodálatosan gondozott, színpompás kerten, oszlopmintákon, szobrokon kívül a zsinagóga maradványa és a Szent Péter háza helyén épült modern, kör alakú templom.

A zsinagógát a 3. században egy régebbi fölé építették, mely egy katonatisztnek volt köszönhetõ, kinek szolgáját Jézus meggyógyította. A keresztények is nagy tiszteletben tartják a zsinagógát, ahol korábban Jézus imádkozott, tanított és csodákat tett. 700-ban az arab hódítók lerombolták a várost. Az ásatások során tárták fel azt a házat, amely Szent Péteré volt, ezt keresik fel legtöbben. Mellette van az 1700 éves fehérmészkõ ó-zsinagóga maradványa. A Kapernaumba vonult vissza Jézus a tanítványaival mikor a Genezáreti-tónál idõzött. A Kapernaum fölött emelkedik a Boldogságok-hegye, a Hegyi Beszéd színhelye, melyrõl elõzõ fejezetben beszámoltam.

Tabgha – A csoda megtörtént

Tabgha, a csodás kenyér – és halszaporítás helyszíne volt. A Biblia szerint itt lakatta jól Jézus öt cipóval és két hallal a mintegy 5000 fõs tömeget. Két bizánci templomot is építettek ide a IV. és V. században.

Ezen a helyen tártak fel 1932-ben egy templomot, ahol Izrael egyik legjobb állapotban megmaradt mozaikpadlóját fedezték fel. Az oltárt képezõ kövön egy mozaik látható, amely egy kosár cipót és két oldalán két halat ábrázol. 1934-ben a bizánci templom fölé egy új templomot építettek.

Kapernaum kertje

Kapernaum kertje

Baptista szerzetesek keresztelőszertartása a Jordán folyón

Baptista szerzetesek keresztelőszertartása a Jordán folyón

Jardenit, a híres keresztelõhely

Mint azt bevezetõ soraimban említettem, mindenfelé a szerencse kísért a körutazásom alkalmával. Yardenitnél is ez történt, szemtanúja lehettem baptista szerzetesek bensõséges, egy életre szóló eseményének. Hiszen a mi keresztény világunkban is az egyik nagy ünnep az újszülött megkeresztelése, számukra is ilyen fontosságú ez a szertartás.

Yardenit, a partszakasz délnyugati részén található, ahol a Jordan folyó kilép a Galilee tóból, a Szíriai árok legmélyebb vonulatában fekszik. A Jordan folyó vizét a keresztények szentnek és gyógyító hatásúnak tartják. A leghíresebb keresztelõhely, Szent János itt keresztelte meg Jézust. A szépen kiépített folyóparton minden a turisták kényelmét szolgálja, üzletek gazdagon tömve kínálattal, javarészük kegytárgy, ajándéktárgy, de van köztük keleti csemege, ínyencség, mint pl. a datolyalekvár. Finom.

Mint jómagamnak, a víz sokaknak kis csalódást okoz nagyságával. Csupán néhány méter széles (vagyis keskeny) folyó az, amirõl a bibliai híres esemény szól. A víz szép sötétzöld, hiszen a part gazdagon övezett buja növényzettel.

Itt keresztelte meg Keresztelõ Szent János Jézust, aki megkezdhette küldetését. Yardenit ma is keresztelõhely a Jordán folyónál, ahol a fehér lepelbe öltözött zarándokok merülnek alá szertartásuk közepette.

Facebooktwittergoogle_plusmail
6. nap – Nazaret, Caesarea, Carmel-hegy;

 

Angyali Üdvözlet temploma

Nazareth egykoron kicsi, rusztikus falu volt. Mára nagyvárossá nõtte ki magát, a népes keresztény arab lakosság fõként az óvárosban él, míg a modern városrészt a zsidók lakják. Nazareth a Szentföld egyik legfontosabb kegyhelye.

Ezt a dombok közé zárt várost választotta ki Isten az Angyali Üdvözlet helyének. Gabriel arkangyal itt közölte a hírt Máriával, hogy fiút fog szülni, akit Jézusnak fog nevezni. Jézus gyermekkorát Nazarethben töltötte, itt volt a szent család lakhelye. A görög-keletiek úgy tarják, hogy az Angyali Üdvözlet azalatt történt, míg Szûz Mária vizet mert a kútból. Ezért építették oda a maguk templomát. Nazarethben volt a Szent Család otthona.

A ferencesek régi terve volt, hogy az Angyali Üdvözlet misztériumához méltó templomot emelhessenek. Álmuk 1960 – 66 között vált valóra. A Közel-kelet egyik legnagyobb keresztény szentélye lett az Angyali Üdvözlet temploma.

A bazilika impozáns, modern épület. Azon a helyen emelkedik, ahol Mária háza állt. A szokatlan kupola uralja Nazareth égboltját. Az Angyali Üdvözletet számos országból érkezett mesterek örökítették meg freskók formájában. Az ezredfordulóra elkészült zarándokút is Mária kútjához vezet, ahol Mária elõször találkozott Gábriel arkangyallal.

Nazarethben mindenfelé templomok, bazilikák láthatók, amelyek kisebb, nagyobb események emlékei. A város a zarándokok kiemelt célpontja.

Bahai kertrendszer Haifán

Bahai kertrendszer Haifán

Fölfdközi-tenger partján, háttérben Caeseare, a kereszteslovagok vára

Fölfdközi-tenger partján, háttérben Caeseare, a kereszteslovagok vára

Caesaera

Caesarea, Izrael egyik kiemelkedõ régészeti lelõhelye. Az õsi kikötõváros a rómaiak idején az ország fõvárosa volt, Caesarea korábban tengerparti föníciai városka.

Az ókori világ egyik legfényesebb városa volt. Minden pazar dolgot, amit a görög-római kultúra megtermett, Caesareaban megtalálható volt. Caesarea mintegy 12 év alatt Palesztina egyik legszebb városa és legjelentõsebb kikötõje lett. Heródes a várost nagyszerû palotákkal, amfiteátrummal és hippodrommal díszítette. Poncius Pilátus is itt élt, kinek kõbevésett nevét egy kõoszlopon láthatjuk. Ez volt az elsõ régészeti bizonyíték a híres kormányzót illetõleg, aki Jézust kereszthalálra ítélte.

66-ban a rómaiak 20 ezer zsidót mészárolták le, vérbe fojtva egy felkelést. 639-ben az arab seregek foglalták el a várost. Késõbb a muszlimok fosztották ki a várost, de ezt mind túlélte. A természet erõinek viszont nem tudott ellenállni. A víz és a homok fokozatosan lerombolta a gyönyörû épületeket.

Majd jöttek a franciák és 1291-ben teljesen lerombolták Caesareat. Ez lett a vége a városnak, melyet lassan befedett a homok. Csak az 1950-es években kezdték az archeológusok kiásni a várost és feltárni jelentõs maradványait. A római korból kiásták az amfiteátrumot, néhány fürdõt és a híres lóversenypályát, a hyppodromot is.

Akkor, a kereszteslovagok vára

Akkor, a kereszteslovagok vára

Angyali Üdvözlet temploma Nazaretben

Angyali Üdvözlet temploma Nazaretben

Carmel hegy

Haifa a múlt század elején egy kis, 10 ezer lelket számláló városka volt. Ma Izrael harmadik legnagyobb városa, lakosainak száma meghaladja a 225 ezret. A Földközi tenger egyik legszebb öblének partján fekszik, Izrael legkedvesebb hegyének, a Carmelnek lejtõjén.

Haifa városának tökéletes a fekvése. A Carmel hegység és a Földközi – tenger kombinációja lenyûgözõ látványt ad. Haifa három részre osztható: a Carmel hegy a kulturális és szórakozató központ, a Hadar Ha Carmel, az üzleti és kereskedelmi központ valamint a kikötõ és ipari zóna.

A városról annyit kell tudni, hogy azon kevés helyek közé tartozik, ahol arabok és zsidók együtt élnek, valójában ez adja meg Haifa igazi szellemét. Jelen van az ortodox zsidó negyed, az orosz negyed és egy kis magyar kolónia, ahol korábban áttelepült magyarokkal is találkozhatunk. A régi városközpontban pedig túlnyomó többségben palesztinok élnek.

A Carmel Centre a hegy tetején helyezkedik el. Tulajdonképpen egy lakónegyed. A legtöbb nagy hotel és divatos üzlet itt található. A buborék drótkötélpálya viszi fel a látogatókat a Stella Maris kolostorhoz a Bat Galimtól, a tengerpart sétányról. Nagyszerû a kilátás éjjel nappal.

Haifában található a Bahai vállás központja. Az 1921-ben elhunyt bahái vezetõt, Abbász efendit a Perzsa kert közepén temették el. Mauzóleumára aranykupola borul.

Facebooktwittergoogle_plusmail
7. nap – Tel-Aviv és Jaffa
 

Az érkezéskor leszálló repülõgépen nem tudni, melyikünk látta szebbnek a várost, én, avagy az utasszomszédom, aki hazaérkezvén ujjongott. (Jellemzõen az izraeliekre, a lehetõ legtermészetesebb volt számára, hogy segítségét felajánlja, mint helybeli.)

A körutazás hetedik napján került sor a városlátogatásra. Az elsõ zsidó település 2000 éve épült itt, kikötõvárosként, majd 1909-ben a zsúfoltság miatt igény merült fel az északi dûnék beépítésére is. Ezt az új külvárost Tel Avivnak, azaz Remény Hegyének nevezték el, majd a gyors fejlõdés következtében 1948-ban fõváros lett. Így a régi óváros, Jaffa õrzi az emlékeket, és egyben híres mûvészeti központ lett.

Kis történelem:

Yatzhak Rabin miniszterelnököt 1995-ben ölték meg Tel Aviv belvárosában, a teret azóta átkeresztelték a nevére. Miközben egy béke naggyûlésen tartott beszédet, egy szélsõjobboldali zsidó diák lelõtte. Az 1990-es békefolyamatokban résztvevõ Rabint világszerte tisztelték.

Kilátás a Földközi-tengerre Jaffáról

Kilátás a Földközi-tengerre Jaffáról

Tel-avivi parti sétány

Tel-avivi parti sétány

Jaffa – Mûvésznegyed Tel-Avivban

Tel Avivban tett látogatásomkor Jaffa került legközelebb a szívemhez. Igen közel.

Kezdjük a nevével, a legkézenfekvõbb magyarázat, amirõl kapta, de kevesen mernek következtetni rá.

A ‘citrusfélék’ Izrael legfontosabb mezõgazdasági export terméke, bár nem volt õshonos növény. A mai ültetvények 150 évvel ezelõttig mocsaras területek voltak, amiket kiszivattyúztak, majd gyümölcsösöket telepítettek helyükbe. Jaffa végül a legfontosabb citrusgyümölcs-kikötõ lett, innnen a név. Jaffa narancs. Mai napig sok hektáron termesztik.

Kis történelem:

Amilyen tartalmas látványt nyújt Jaffa, joggal megérdemel néhány szót a történelmérõl.

A modern Tel Avivval ellentétben Jaffa történelme évezredekre nyúlik vissza. Jaffa – héberül “gyönyörû”. Bibliai események színhelye.

Kikötõként gazdagszik meg. Késõbb ugyan hanyatlásnak indul, de 1963-ban felújítják az óvárost, a jellegzetes mézszínû kövekkel, bízva az idegenforgalom nyújtotta lehetõségben. Ez bevált. Jaffa a turizmusra épít.

Jaffai utcarészlet

Jaffai utcarészlet

Netanya, tengerpart

Netanya, tengerpart

Carmel piac Tel Avivban

Tel Aviv piaca nem más, mint színes standok alkotta, zsúfolt, vékonyka utca. A városban itt a legalacsonyabb áron lehet megkapni majdnem mindent, kezdve a helyben sütött kenyértõl a legkülönfélébb olíváig, a primõr- vagy szárított gyümölcsig, az egzotikus fûszerig. A keleti piac sem piac keleti csemege nélkül, ami szirupos, csöpögõs, mézes-ragadós, pisztáciás, mogyorós, kilóra mérve vagy elõre csomagolva, kicsi-nagy, stb. Édesszájú turisták kedvence, akik jól bevásárolnak, majd az elsõ néhány falat után gyorsan jön a csömör érzése. A keskeny utcán hömpölygõ tömegnek az árusok különbözõ nyelven, arabul, héberül, angolul kínálják portékáikat, minek fizetõeszköze a USD, EUR, NIS. A legfrissebb konyhakerti növények vásárlására a legjobb hely, emellett van itt minden, hal, sajt, baromfi, virág. A gyümölcsöket olyan bõséggel és gonddal összeállítva kínálják, hogy az maga esztétikai élmény, a kulináris élvezetek elõfutára. A csokihegyek mellett a magvak is népszerûek a turisták között, kesudió, mogyoró, mézzel vagy anélkül, ezer-féle egyéb finomság mellett.

Az izraeliek vendégszeretõk, ezt bizonyítandó, engedjék meg, hogy megosszam személyes élményem: épp egy ilyen édességes stand elõtt vert gyökeret a lábam, mikor egyik pillanatról a másikra két férfi ugrott hozzám, elkapva a karomat hevesen mutogattak a földre. Leesett a pénztárcám, nem vettem észre. A hálás mosoly volt a fizetségem, amit örömmel zsebeltek be. A Carmel piac – egy jelenség, szín -illat – és ízkavalkád.

Facebooktwittergoogle_plusmail
8. Nap – Búcsú, hazautazás

Az idegenvezetõ utolsó segítségének igénybevétele, amíg a kötelezõ reptéri vizsgálaton az utolsó magyar is át nem esik, Õ asszisztál.

Integetés, indulás a reptéri váróterembe, innentõl engedi el a csoportot, az utolsó percig biztonságot ad a jelenléte, ez jó.

Az El Al Izraeli légitársaság menetrendszerinti járatával kellemes a háromórás repülõút, a kiszolgálás udvarias, hogy kit hogyan várnak Ferihegyen – személyes élmény. (Engem liliommal…)

Várakozás az indulásra

Várakozás az indulásra

Budapest felé

Budapest felé

Utószó

Köszönet a (természetesen jó értelemben vett) “fanatikus” idegenvezetõnknek, akinek személyében bölcs és jó embert ismertem meg. Magyar nyelvû idegenvezetõ, magyar gyökerekkel. Nagy tudással, sok türelemmel és még több humorral vezeti a csoportokat a hagyomány, a vallás és a történelem nyomában. Nem titkolt szándéka, hogy egy szép élményt hozzon össze a magyaroknak. Sikerült!

Kívánom, hogy legyen alkalmuk osztozni véleményemben.

Hajdú Zsuzsa

Facebooktwittergoogle_plusmail